Interaktív monodrámára készül a Kisszínházban Csorba Kata és Menczel Andrea

Az évad második monodrámájára készülnek a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában. A Horgas Ádám főrendező által írt és rendezett darab nem mindennapi kihívás elé állítja az előadókat, Csorba Katát és Menczel Andreát. A színésznők a kettős szereposztásban egyedül, ám korántsem egymagukban állnak majd a színpadon a produkcióban.

Az Én vagyok én, te vagy te című monodráma ősbemutatóját február 18-án tartják a Kis­színházban. Kettős szereposztásban Csorba Kata és Menczel Andrea hívja majd különleges kalandra a közönséget. 

Menczel Andrea lapunknak elmondta, diplomamunkája is egy monodráma volt, így nem ismeretlen számára a műfaj.

Csorba Kata azonban ebben a produkcióban fog debütálni egyedül a színpadon. Mindketten nagy örömmel fogadták a lehetőséget, amely során színészi kvalitásaik teljes tárházát megcsillogtathatják. Ugyanis jóllehet egyedül állnak majd a színpadon, ám korántsem egymagukban. 

– Egy betegséggel küzdő hölgyet alakítunk, akinek feladatot adott a pszichiátere. Ez nem más, mint egy kincskereső játék. Kap egy nyomot, amely egy újabbhoz vezeti és így tovább, míg rá nem lel a kincsre. Éva betegsége disszociatív identitászavar, amely többszörös személyiséggel jár. Iszonyatosan izgalmas kihívás több karaktert játszani, de úgy, hogy ezek a karakterek mégis egy személyiségből erednek – fejtette ki Csorba Kata. Menczel Andrea hozzátette, számára az is nagyon érdekes, hogy némely személyiség teljesen önállóan létezik, mások azonban tudnak egymásról.

A színésznők elmondták, korántsem konkurenciaként tekintenek egymásra, a próbafolyamat során Horgas Ádámmal együtt, közösen építik fel szerepüket.

– Persze, mivel eltérő személyiségek vagyunk, a mély lelki dolgokat a saját múltunkból, magunkból építjük fel. Formai külsőségeket lophatunk egymástól, erre buzdítást is kaptunk a rendezőnktől – magyarázta Csorba Kata.

– Teljesen természetesen igyekszünk segíteni egymást, ami nagyon szerencsés dolog. Izgalmas, ahogy most kettőnkből születik meg egy előadás – vette át a szót Menczel Andrea. 

Az öröm mellett fokozott izgalomról is beszámoltak az ifjú színésznők, ugyanis a produkció interaktív lesz. Minden előadás máshogy alakul, mert a közönség részvétele meghatározza a történetet. Tehát a darab nagy fokú improvizációt vár el a művészektől.

– Civilben eléggé zárkózott személyiség vagyok, a színház számomra terápia is. Megnyugtat. Hiszen mindig kollégákkal, barátokkal próbálunk. A bemutatókra már egy kész produkcióval állunk ki, és ez biztonságot ad. Most azonban a biztonságot nyújtó negyedik fal eltűnik. Ki kell lépnem a színpadról valamibe, ami ijesztően hasonlít a valós élethez. Pontosan ahhoz, amiből a színházba menekültem. De ha sikerül ezt legyőznöm és átadnom a nézőknek a magabiztosságot és szeretetet, az még nagyobb terápia lesz, amely szerintem a civil életemre is ki fog hatni – fejtette ki Csorba Kata. Menczel Andrea elmondta, gyermekként ő is felettébb visszahúzódó személyiség volt, immár azonban nem tart az interakciótól.

A teljes interjú a Délmagyar.hu oldalán olvasható.

>> Fotó: Kuklis István / delmagyar.hu