Bejelentette 2025/26-os évadának műsorát a Szegedi Nemzeti Színház

A közönség jövőre is az eddig megszokott változatos, gazdag repertoárra, műfaji sokszínűségre számíthat annak érdekében, hogy a következő évadban is a Szegedi Nemzeti Színház legyen a nap fénypontja.

A 2025/2026-os évad új bemutatói:

Nagyszínházi bemutatók

Peter Shaffer: Amadeus – requiem a szerelemért (koreográfus: Juronics Tamás)

Engelbert Humperdinck: Jancsi és Juliska – meseopera magyar nyelven (rendező: Bonecz Veronika)

Eisemann Mihály – Szilágyi László: Én és a kisöcsém – operett-bohózat (rendező: Király Attila)

Gogol: A revizor – vígjáték (rendező: Tárnoki Márk)

Szálinger Balázs: A csillagszemű juhász – népmese (rendező: Markó Róbert)

Giuseppe Verdi: Falstaff – vígopera (rendező: Tárnoki Márk)

Kisszínházi bemutatók

Fábián Péter: Oltalomkeresők – kortárs ősbemutató, krónika a menekültválság idejéből

Nyikolaj A. Osztrovszkij: Erdő – komédia (rendező: Koltai M. Gábor)

Gaetano Donizetti: Don Pasquale – vígopera (rendező: Varga Bence)

Székely János: Caligula helytartója – történelmi dráma (rendező: Fábián Péter)

Dante – Szegedi Kortárs Balett: Isteni színjáték – filozófiai táncköltemény (rendező: Juronics Tamás)

Paolo Genovese: Teljesen idegenek – keserű komédia (rendező: Barnák László)

Thomas Middleton: Átváltozások – reneszánsz thriller két véres és vicces részben (rendező: Koltai M. Gábor)

Előbérletezés:

A 2025/2026-os évadra szóló bérletek május 12-től június 13-ig válthatók a Szegedi Nemzeti Színház Stefánia 6. alatti jegyirodájában, az első 50 bérletvásárló páros belépőjegyet kap a július 11-i Dóm téri Ajándékkoncertre.

* * *

NAGYSZÍNHÁZ

A bemutató a Szegedi Kortárs Balett és a Müpa együttműködésében jött létre.

Amadeus

requiem a szerelemért

koreográfus: Juronics Tamás

2025. október

Mozart csillapíthatatlanul szerelmes volt az életbe. Jöhetett minden, ami „bűnös”: bor, kártya, biliárd; szenvedélye nem apadt a zenei ornamentikák iránt, burjánzó acciccatturák, trillák, mások által nem próbált kadenciák, kromatikus futamok; felfalták és beszippantották a szabadkőműves tanok… De vágyakozásának legfőbb tárgyai mégis csak a nők voltak: szépséges színésznők, szépreményű tanítványok, gáláns úrhölgyek. Mellettük Mozart árasztotta a remekműveket, nem egyet közülük kifejezetten egyik vagy másik szerelmének ajánlva. Aloysia és Constanze Weber, Anne Selina Storace, Josepha Duschek, Magdalena Hofdemel – örökéletűvé váltak a hozzájuk írt koncert- és operaáriákban. Mozart nem tükröt tartott nekik, hanem glóriát vont a fejük köré.

A Szegedi Kortárs Balett Amadeusa ezekre a dedikált zeneművekre épít. A bennük felcsillanó sok szubjektív emlék, a rajtuk keresztül felsejlő, olykor egymásnak is ellentmondó jellemrajztöredék a különböző korú, és érzelmi hőfokon kötődő asszonyok szemüvegén át rajzolja ki a férfit, valamennyiük szerelemistenét.

Negative graffiti ismereteink homlokterén.

Engelbert Humperdinck:

Jancsi és Juliska

meseopera magyar nyelven – nem csak gyermekeknek

rendező: Bonecz Veronika

2025. október

A Grimm-testvérek meséjén számtalan generáció nőtt már fel, ám egyetlen feldolgozás sem tudta azt színesebben és varázsosabban megjeleníteni, mint Humperdinck aranyló zenekari hangzással megírt operája. Megelevenedik a seprűkészítő két eltévedt gyermeke, új felesége, a boszorkány és a mézeskalácsház, valamint egy álmot adó manó és egy ébredést hozó kis teremtmény is csatlakozik az ismert hősökhöz.

Humperdinck a német későromantika jeles alakja, zenéjében a népies könnyedség találkozik a varázslat és átváltozás pillanatait tökéletesen láttató akkordsorokkal és csillogó zenekari színekkel. Az elkészült opera első karmestere nem kisebb egyéniség volt, mint Richard Strauss, de elismerően beszélt róla második, hamburgi bemutatójának dirigense, Gustav Mahler is. Meseelőadás készül a gyermekeknek – azonban a mű felemelő zenei utazást ígér bármely operakedvelő felnőttnek is.

Eisemann Mihály – Szilágyi László:

Én és a kisöcsém

operett-bohózat

rendező-koreográfus: Király Attila

2025. november

Tessék, csak tessék, folyvást, folyvást!

Itt lesz látható az év attrakciója!

Óriási fordulatokkal, kacagtató helyzetekkel, könnyfakasztó jelenetekkel, fülbemászó dallamokkal, daliás ifjakkal, lélegzetelállító hölgyekkel, nyaktörő táncokkal!

Én és a kisöcsém!

Operett a javából!

Az Én és a kisöcsém című operettből általában csak a címadó dalt szokás ismerni. Pedig ez az édes történet tele van szerelemmel, humorral, szerelemmel, komédiába illő tévedésekkel, szerelemmel, utazással, szerelemmel, egy cseppnyi ármánnyal, szerelemmel, atyai aggodalmakkal, szerelemmel, féltékenységgel, szerelemmel, rengeteg dallal, tánccal, ja, és szerelemmel is!

Mindez az Önök kedvenc, szegedi társulatának előadásában!

Nyikolai Vasziljevics Gogol:

A revizor

vígjáték

rendező: Tárnoki Márk

2026. január

HA A TE KÉPED A CSÁLÉ,

ARRÓL NEM A TÜKÖR TEHET.

Népi mondás

„Urak, azért hívtam össze magukat, hogy egy nagyon kellemetlen hírt közöljek: revizort kapunk.”

Így kezdődik Gogol remekműve, hogy aztán az orosz kisvárosban elszabaduljon a pokol. A közösség elöljárói megpróbálják minden stiklijüket, bűnüket letagadni, megsemmisíteni, a szőnyeg alá söpörni. Csakhogy nincs az a szőnyeg, amely alá beférne az a rendszerszintű korrupció, hatalommal való visszaélés, ami ebben az országban – pardon! – abban az országban uralkodik.

Kitör a fékevesztett, elsöprő rettegés, a szörnyen mulatságos paranoia. A város vezetői kénytelenek hízelegni a fővárosi ellenőrnek, és igyekeznek megvesztegetni őt, a polgárok pedig várják, mint a messiást, hátha igazságot tesz. A revizor. Vagy akit annak gondolnak….

A korabeli kritikák megjegyzik, hogy ennek a darabnak egyetlen pozitív szereplője sincsen. Gogol ezt cáfolja: „Volt benne egy becsületes, nemes személy, aki elejétől végig szerepelt a darabban. Ez a szereplő – a nevetés. A nevetés sokkal jelentősebb és mélyebb, mint gondolják...”

Szálinger Balázs:

A csillagszemű juhász

népmese

rendező: Markó Róbert

2026. február

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, volt egyszer egy király. Ez a király hozott egyszer egy törvényt: ha bármikor tüsszentett, az egész országnak azt kellett mondania, „adj' isten egészségére!”. Aki nem mondta, az halál fia volt. Nem is akadt senki az országában, aki ne tartotta volna be a törvényt, kivéve egy valakit: egy csillagszemű juhászt. A király emberei rögtön el is fogták, vitték a király színe elé, és jelentették, hogy nem akarja mondani, hogy „adj' isten egészségére!”. Megharagudott a király és azt parancsolta a juhásznak, hogy mondja ki ő is a jókívánságot, de az csak nem állt kötélnek. „Nem mondom –

 mondta –, amíg király uram a lányát hozzám nem adja feleségül.” No, több se kellett a királynak! Nem hagyta annyiban ezt a pimaszságot…

Magyar népmesekincsünk egyik legnépszerűbb darabja A csillagszemű juhász, amely a hatalom mibenlétét vizsgálja: a hatalomnak való megfelelés, az engedelmesség kényszere mindennapi tapasztalat a gyerekek számára. A „tedd ezt, tedd azt”-ra a felnőttek indoka legtöbbször csupán annyi, hogy: „mert én azt mondtam”. Ugyanígy a mesebeli király is csak saját hatalmi pozícióját tudja felhozni válaszul a csillagszemű juhász jogos kérdésére: miért is kellene rögtön haptákba állni, ha az uralkodó tüsszent? Mire jó ez a törvény? Miért ne lehetne megváltoztatni?

Giuseppe Verdi:

Falstaff

vígopera

rendező: Tárnoki Márk

2026. március

„Azért kezdtem bele a Falstaff megkomponálásába, hogy eltöltsem az időt. Nincsenek elgondolásaim, terveim, ismétlem, csak az időt töltöm! Semmi egyéb!”

Így ír Verdi, aki egész életében tartott attól, hogy vígoperát komponáljon. Végül ez lett élete utolsó színpadi munkája és talán legnagyobb sikere is. Az ősbemutatón Milánóban minden felvonás után a függöny elé hívták, sőt, több részt megismételtettek a darabból.

Verdi maga mögött hagyta az olasz opera sablonjait és a vígopera műfajától is független, forradalmian új stílusú darabot írt. A történet két Shakespeare-színmű, A windsori víg nők és a IV. Henrik alapján íródott, főhőse pedig Sir John Falstaff, egy kövér, élvhajhász lovag a 15. századi Angliából. Felbukkannak még féltékeny férjek, cselszövő asszonyok, kocsmatöltelékek, tündérek, nimfák, sellők, valamint egy álmenyasszony és egy igazi is.

Fordulatos, vérre menő komédia ez féltékenységről, szerelmi vágyról és az emberi természet robbanékonyságáról

„Negyven éve keresek egy jó vígopera-librettót…” – írja Verdi. Hálásak lehetünk a sorsnak, hogy megtalálta.

KISSZÍNHÁZ

Fábián Péter – Gryllus Samu:

Oltalomkeresők

krónika a nagy menekültválság idejéből

rendező: Fábián Péter

2025. október

Az ókori görögök úgy tartották, hogy a messzi földről jött idegent megilleti a vendégbarátság joga. Meg kell itatni, etetni, szállást adni neki, és csak azután szabad megkérdezni tőle, ki ő és miért jött. Ez a parancs egyenesen Zeusztól származott, megszegni egyet jelentett az istenek haragjával. A gyakorlatban azonban az idegenek befogadása nem mindig zökkenőmentes folyamat. Olyan társadalmi feszültségeket és erkölcsi dilemmákat hoz felszínre, amelyek próbára teszik a befogadók emberségét az ókortól napjainkig. Legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt, a 2015-ös nagy menekültválság idején…

Az előadás valós történeteken alapszik. Az alkotók olyan Szegeden és környékén élő polgárokkal készítettek interjúkat, akik akkoriban közvetlen kapcsolatba kerültek menekültekkel. Személyes történeteikben gyakran egymásnak ellentmondó tapasztalatok és tanulságok jelennek meg, melyek a színpadon szabadon keverednek az írói fantáziával. A végeredmény egy olyan jelenetfüzér, amely a helyiek szemszögéből meséli újra 2015 nyarát és annak következményeit. A rögvaló banális kihívásai ütköznek össze az emberséggel, abszurd helyzeteket eredményezve. Mit nevezünk jóságnak? Hogyan lehet jól segíteni? Elítélhető-e az, aki nem segít a bajba jutottnak, mert neki is megvan a maga baja? Hogyan érvényesült Zeusz parancsa 2015-ben és hogyan érvényesül most?

Az előadás jeleneteit kórusművek tagolják, amelyekben a kar – hasonlóan Aiszkhülosz azonos című ókori tragédiájához – kommentálja és elemzi a színpadi történéseket. Gryllus Samu zeneműveit a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara tolmácsolja.

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij:

Erdő

komédia

rendező: Koltai M. Gábor

2025. november

Az Erdő a színészkedés körül forog. Nem a színház körül, bár szereplői közül ketten is színészek, hanem a szerepjátszás, mint életstratégia körül. Másrészt az Erdő természetesen az erdő körül is forog, amelyből a gazdag földbirtokosnő, Gurmizsszkaja időnként elad egy-egy darabot, hogy abból vásárolja meg magának az éppen kiszemelt ficsúrt. Az erdőben randevúzik titokban a két ifjú szerelmes, akik hozomány nélkül hiába vágynak egymásra. És az erdőben találkozik a két vándorszínész, Szomorov és Vigov, akik csakhamar belekeverednek az epekedő, mohó és zsugori földbirtokosok világába…

Osztrovszkij életszínházában mindenki játszik, az éhenkórász színészek és a pénzükért marakodó „civilek” is pojácák. A szerelemvásárlás, a zsugoriság, az alakoskodás éppúgy póz, mint a nagylelkűség vagy az önfeláldozás. A boldogságot (már akinek) végül mégis a művészet ereje hozza el. Vagy a kulisszahasogató ripacséria. Az igazság pillanata megrendítő. Vagy inkább vicces. És talán nem is az igazság pillanata, hanem pont a… De éppen ezért megrendítő. És vicces.

Gaetano Donizetti:

Don Pasquale

vígopera magyar nyelven

rendező: Varga Bence

2025. december

Mi lehetne hatásosabb gyógyír minden fájdalmakra, mint egy fiatal lány szerelme? Malatesta a saját húgát ajánlja fel Don Pasqualénak, ám a húg szerepét Norina játssza el, hogy egy álmenyegzőt követően pokollá tegye az öregúr életét – és közben megszerezze az örökséget maga és valódi szerelme, Ernesto számára.

A kényelmes agglegény, a két ifjú szerelmes, és a fondorlatos doktor történetét Donizetti, a bel canto mestere, legérettebb vígoperájában dolgozta fel. Az eredmény az operairodalom egyik legismertebb és legtöbbet játszott műve lett, amelynek „Hadarókettőse” csak egy azon részletek közül, melyek állandó, nagy sikerű számai a gálaesteknek is.

2025-ben lenne Gregor József 85 éves. Szegeden egészen biztosan elképzelhetetlen, hogy egy készülő Don Pasquale-előadás kapcsán ne az ő címszerep-alakítása jelentse a kiindulópontot, de ez alighanem egész Magyarországon ugyanígy van. A Szegedi Nemzeti Színház kiemelten fontosnak tartja ápolni az ő örökségét.

Székely János:

Caligula helytartója

történelmi dráma

rendező: Fábián Péter

2026. február

„Az alattvalók egyetlen valódi

Mentsége az, hogy túlélik a császárt.

Nem gondolod, hogy ez egy emberélet

Tartalmának tán mégis csak kevés?

Vád ez barátom, nem pedig vigasz.

Mert voltaképpen csakis ott van szükség

Mentségre, ahol nincs mentség.”

A Caligula helytartója a huszadik századi magyar drámairodalom egyedülálló alkotása. Alaphelyzete látszólag egyszerű, mégis bonyolult morális dilemmát rejt magában: az őrült császár, Caligula saját magáról mintázott szobrot küld helytartójával a megszállt Palesztinába. A szobrot azonnal fel kell állítani a zsidók templomában. Ám a zsidók ellenkeznek: bálvány nem kerülhet szent helyre. Lehetetlen, hogy a rómaiak átlépjék vele a templom küszöbét. A helytartó közli: a szobrot muszáj bevinni a templomba, ez a császár parancsa, mire a zsidók főpapja arra kéri őt, tagadja meg ezt a zsarnoki parancsot. Szenvedélyes vitába kezdenek hitről és hatalomról, miközben a helytartóban felébred a lelkiismeret, amely elvezeti őt a dráma fő kérdéséhez: hol húzódik a hatalomhoz való hűség határa? Mi a súlyosabb: a muszáj, vagy a lehetetlen?

Székely János drámája a hit erejéről, az emberség és a zsarnokság viszonyáról szól megrendítő egyéni sorsokon keresztül, korokon átívelő, metsző éleslátással.

Dante – Szegedi Kortárs Balett:

Isteni színjáték

filozófiai táncköltemény

rendező: Juronics Tamás

2026. március

Dante nagyszabású vízió keretében járja be a keresztény vallás túlvilági tartományait, a Poklot, a Purgatóriumot és a Paradicsomot. Az utazása során feltárul előtte az egyetemes isteni rend, amely a világmindenséget igazgatja. Ugyanakkor ez egy lelki utazás is, mely során az emberi nem boldogságát keresi, azt az allegorikus utat mutatja be, hogyan tisztulhat meg az emberi lélek a bűnöktől, hogyan juthat el Istenhez, a legfőbb jóhoz és a tökéletességhez. A bűntől a megtisztuláson át az erényig tartó belső út, az üdvözülés története.

A hármas szám kitüntetett szerepet kap a műben. A hármas tagoltság azt a lehetőséget kínálja számunkra, hogy három alkotót szólítsunk meg a darab létrehozására, és a helyszínek felosztásával mindegyikük megalkothassa saját vízióját a ráosztott túlvilági színről.

A társulat mindenkori missziója, hogy külföldi vendégkoreográfusok munkáján keresztül mutassa meg, hogy más országokban hol tart épp a táncművészet. Ezt a hagyományt követve kérünk fel Czár Gergely mellé két alkotót, hogy hárman együtt hozzanak létre darabot Dante művének inspirációjából.

Paolo Genovese:

Teljesen idegenek

keserű komédia

rendező: Barnák László

2026. március

A keserédes humorral fűszerezett színdarab Paolo Genovese 2016-os nagysikerű olasz filmje alapján készült, számos külföldi változatot forgattak belőle, a magyar BÚÉK címen ismert.

Különös játékot talál ki egy összeszokott baráti társaság, melynek tagjai együtt vacsoráznak: kirakják az asztalra a mobiltelefonjaikat és megállapodnak, ha bárkinek jelez a készüléke, azt ki kell hangosítani, hogy együtt hallgassák meg a hívásokat, együtt olvassák el a bejövő szöveges és képes üzeneteket. Gyerekkori barátok, házastársak; jól ismerik, szeretik egymást. Bíznak egymásban. A telefonok pedig sorban csengenek, búgnak, pittyennek…

Az este folyamán megannyi titok kerül felszínre, biztosnak vélt kapcsolatok kérdőjeleződnek meg. Feszült és nevettető jelenetek követik egymást, miközben azon töprenghetünk, hogy mit jelent őszintének lenni egy barátságban, szerelemben? Hol a határ? Mi mit titkolunk el?

Thomas Middleton:

Átváltozások

reneszánsz thriller két véres és vicces részben

rendező: Koltai M. Gábor

2026. április

A csúf DeFlores a gazdag és elérhetetlen Beatrice után sóvárog. Bármit megtenne érte. Bármit. Még nemkívánatos vőlegényétől is megszabadítja őt. Csakhogy a számításba hiba csúszik: DeFlores nem aranyat kíván jutalmul szolgálataiért, hanem jóval többet. Közeleg a kitűzött esküvő, a kastély és a szomszédos elmegyógyintézet lakói egyaránt a jeles napra készülődnek – és csakhamar kérdésessé válik, vajon bármelyikük is normálisabbnak mondható-e a többinél. Vagy hogy a vágy és a szenvedély világában létezik-e „normalitás” egyáltalán.

Thomas Middleton reneszánsz angol drámaíró Shakespeare kortársaként és gyakori társszerzőjeként tett szert hírnévre. Az Átváltozásokat az angol színpad egyik legnagyobb remekműveként tartják számon: felkavaró és időnként meglepően mulatságos thriller érzékiségről és megszállottságról, amelynek színpadán a vér és a nevetés, az őrültek és a kísértetek éppúgy megférnek egymás mellett, mint a bohózat és a horror.