A tejesember és az öt lánya, akik azért lázadtak, hogy boldogok lehessenek
2023. MÁRCIUS 8.
A világ egyik legnépszerűbb musicaljét hetek óta próbálják a Szegedi Nemzeti Színházban. A március 17-i bemutató előtt zenés közönségtalálkozóra várták kedden este a közönséget a Reök-palotába. A darab népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a közönségtalálkozó napján délelőtt már nem lehetett regisztrálni az eseményre, többen ugyanis már nem fértek be a palota Zöld szalonjába. Az...
A világ egyik legnépszerűbb musicaljét hetek óta próbálják a Szegedi Nemzeti Színházban. A március 17-i bemutató előtt zenés közönségtalálkozóra várták kedden este a közönséget a Reök-palotába. A darab népszerűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a közönségtalálkozó napján délelőtt már nem lehetett regisztrálni az eseményre, többen ugyanis már nem fértek be a palota Zöld szalonjába.
Az előadást rendező, Barnák László mellett a darab szereplői közül Ács Petrával, Borovics Tamással, Csorba Katával, Krausz Gergővel, Sziládi Hajnával és Szilágyi Annamáriával találkozhattak az előadás iránt érdeklődők.
A világhírűvé lett musicalt 1964-ben New Yorkban a Broadway-n mutatták be, Magyarországra 1973-ban érkezett meg, először a Fővárosi Operettszínházban láthatta a magyar közönség.
Szegeden igazi kultuszmusicalnek számít a Hegedűs a háztetőn. A nagyszínház felújítása után 1986-ban elsőként mutatták be Király Leventével a főszerepben, majd 2005-ban Gregor József alakította Tevjét, a mostani előadásban, pedig Borovics Tamás játszhatja a főszerepet.
A beszélgetést moderáló Hollósi Zsolt kollégánk elsőként azt kérdezte Barnák Lászlótól, mi ösztönözte arra, hogy elővegye ezt a darabot?
Az előadást rendező főigazgató a darab színpadra állításával elsősorban izgalmas szerepeket szeretett volna kínálni a színészeknek, ezért olyan népszerű zenés darabot választott, amelyben a színház opera- és drámatagozata együtt dolgozhat az ének- és tánckarral, valamint a magánénekesekkel.
Barnák László eddigi rendezői pályafutásának legnagyobb szabású vállalkozása a musical színpadra állítása, hiszen akad olyan jelenet a darabban, amikor egyszerre ötvenen vannak a színpadon.
– Elsősorban emberi sorsokat és közösségeket szerettünk volna a musicalben bemutatni, ám a véletlen úgy hozta, hogy aktuális lett mára a darab, hiszen a történet a mai Ukrajna területén játszódik 1905-ben, ahol békésen él egymás mellett az orosz és zsidó közösség, majd az utóbbit elüldözik.
A főszerepet, Tevjét, a tejesembert játszó Borovics Tamás arról beszélt, számára is aktuális ez a darab, hiszen abban az életkorban van, amikor neki is van egy kiröppenni készülő lánya, aki éppen úgy ellent tud mondani szüleinek, akár csak a darab főszereplőjének a gyerekei. Ezért nagyon át tudja érzeni, milyen az, amikor a fiatalok lázadnak a szülői akarat ellen.
Szilágyai Annamária, aki korábban, a 2005-ös előadásban Jentét, a kerítőnőt formálta meg, most Tevje csípős nyelvű felségének, Goldénak a bőrébe bújik.
– Akkoriban nem vágytam erre a szerepre, most, tizennyolc év után érkezett el az ideje. Az egész előadás egy érzelmi hullámvasút a számomra, az éneklés azonban olykor komoly kihívást jelent.
Csorba Kata, aki a legidősebb lányt, Cejtelt alakítja, először tizennyolc évvel ezelőtt végzősként találkozott a darabbal Szegeden. Igaz, akkor csak a nézőtér első sorából látta – ötször egymás után. Ő is több hasonlóságot fedezett fel saját élete és a szerep között.
– A mai életünkben is óriási bátorság kell ahhoz, hogy szembe menjünk a hagyományokkal. Bármennyire is félünk a kiközösítéstől, muszáj kiállni a saját boldogságunkért – állította.
A második lány, Hódel szerepét alakító Sziládi Hajna későn lázadó típusnak tartja magát.
– Bizonyos értelemben szerencsés vagyok, hogy nem tizenöt évesen lázadtam, csak később, szinte már felnőtt fejjel, akkor viszont úgy éreztem, ezzel fájdalmat okozok a szüleimnek. Ez nagyon rossz érzés volt, de abban is biztos voltam, hogy ki kell állni a szerelemért, mert különben sosem leszünk boldogok.
Ács Petra, aki első évadát tölti a szegedi társulatban arról beszélt, számára most a tapasztalat a legfontosabb a darabban.
– Olyan alkat vagyok, aki teljesen külön tudja választani a magánéletét és szerepeit. Egyszerűen csak belebújok a karakterbe. Chava, a harmadik lány nehéz, de szép szerep, örülök neki, hogy én kaptam meg.
Krausz Gergőhöz viszont bevallása szerint nagyon is közel áll a lázadó ifjú, Percsik szerepe.
– Én is lázadó fiatal voltam. Tizennégy évesen kollégiumba kerültem, meg kellett tanulni magamról gondoskodni, ezért kicsit olyan voltam akkor, mint Percsik. Most már van célom és van hitem. Kicsit olyan vagyok mint az az indián, aki leül a prérin, és megvárja, hogy utolérje a lelke.
A teljes cikk és a fotógaléria a Szeged.hu oldalán olvasható.
Copyright © 2024
Kövessen minket!
