Molière, avagy az álszentek összeesküvése

Ahogy Molière egzisztenciája XIV. Lajostól függött, úgy függött Bulgakové Sztálintól. Sztálin kezdetben megvédte az írót kritikusaitól, akik megkérdőjelezték Bulgakov politikai elhivatottságát. A vezér úgy nyilatkozott, hogy egy Bulgakov kaliberű író fölötte áll a jobb vagy baloldali beskatulyázásnak. Sztálin továbbá segített Bulgakovnak elhelyezkedni a Moszkvai Művész Színháznál, ahol a Turbin család napjai című darabját állítólag tizenötször látta. Az írónak később mégis meggyűlt a baja a hatalommal. Az Álszentek összeesküvése 1936-os moszkvai bemutatója után csak hét előadást ért meg a darab, mert a cenzorok egy a Pravdában megjelent lesújtó kritikából rájöttek, hogy miről is szól, és letiltották. És nem ez volt az egyetlen műve, amely tiltólistára került…

„Molière maga a sátán” – mondja Charron, Párizs érseke XIV. Lajosnak. A Tartuffe-ben tudniillik kigúnyolja a vallást és az egyház szolgáit. Mikor az idős mester rajtakapja nevelt fiát, a hősszerelmes szerepeket alakító Moirront a feleségével, Armande-dal, elűzi a fiút, aki feljelenti apját az érseknél. Az írónak még inkább meggyűlik a baja az egyházzal, amikor felmerül a gyanú, hogy saját lányát vette feleségül.

AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 130 PERC, EGY SZÜNETTEL.