Leonce és Léna

Georg Büchner drámájának felhasználásával, Thurzó Gábor fordítása alapján a szöveget írta Závada Péter, zenéjét szerezte Subicz Gábor.

A Leonce és Léna egy visszájára fordított Rómeó és Júlia történet, ahol a szülők nem szétválasztani, hanem összeboronálni akarják gyermekeiket. A gyermekek tiltakoznak, világgá mennek, összetalálkoznak, és ismeretlenül egymásba szeretnek. Büchnernek ezt a művét tekintik az abszurd előhírnökének, mert az irodalmi közízlést megelőzve teremtett meg benne egy hihetetlenül modern, groteszk világot. A főszereplő üres, az apja degenerált, a nép korrupt, az emberek pedig képtelenek a gondolkodásra. Závada Péter dalszövegekkel, rappel, spoken worddel és néhány csavarral feldúsítva teszi maivá a Leonce és Lénát, hogy az eredeti mű gondolatiságát korunk nézői számára is érthetővé és élvezhetőbbé tegye. „Semmittevés, te vagy minden bűn kezdete! Unalmukban az embereknek nem szent semmi se! Tanulni sem röstellenek, imát motyogni, sőt: Van képük még szeretni is, piszok semmittevők! De házasodnak is, naná, s lesz mindnek gyermeke. Unalmukba így döglenek unalmasan bele. De addig is fontoskodó és bamba képpel él az összes, épp csak arról nincs lövése, hogy miér’?” Az ősbemutatóhoz Subicz Gábor írt a mai zenei irányzatokból kiinduló muzsikát, ami szimfonikus hangszerekkel szólal meg.

AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 1 ÓRA 20 PERC, SZÜNET NÉLKÜL.

Az előadás támogatója: Emberi Erőforrások Minisztériuma.