Faust elkárhozása

Goethe filozofikus darabját az operaszínpadon csak végtelenül leegyszerűsítve lehet megvalósítani, ahogy pl. Gounod darabja – csak a szerelmi szál megtartásával – teszi. Vagy mégsem? Berlioz – igaz, művét nem is operaként, hanem drámai legendaként jelöli meg – kísérletet tesz arra, hogy a szellemi magaslatok és földi vágyak közt vergődő Ember és a Sátán találkozásának, valóban ördögi szerződésének mélyen rejlő konfliktusávalfoglalkozzon.
A hatalmas drámai erejű képek sora és a Berlioz minden partitúráját
jellemző briliáns hangszerelés e művet a Faust-téma egyik legkiválóbb, színpadi szempontból mindenképpen legerőteljesebb feldolgozásává teszi.

Hector Berlioz (1803−1869) francia romantikus zeneszerző.
Talán legszemélyesebb művét, a Faust elkárhozását 1846-ban mutatták be Párizsban. Színpadi előadása magyarországi bemutató.