A víg özvegy

Zéta Mirkó, Pontevedro párizsi követe úgy kívánja állama zilált pénzügyeit rendezni, hogy Glavari Hannát, a dúsgazdag pontevedrói özvegyet összeházasítja egy honfitársával. A feladatra követségi titkárát, Danilovics Danilót, a vidám, mulatós balkáni arisztokratát szemeli ki, akinek évekkel korábban már lángolt a szíve Hannáért. Az özvegy megérkezik a követségi fogadásra, azonban a nagykövet terve bukni látszik, mivel Hanna és Danilo között a korábbi sérelmek miatt ellenséges a viszony. A jelenlevő diplomaták azonban hevesen udvarolnak a hölgynek. Az özvegy élvezi a helyzetet, de főleg azt, hogy Danilo féltékenyen nézi az udvarlók seregét…

Minden idők egyik legnépszerűbb operettjének zeneszerzője, Lehár Ferenc (1870–1948) Fejlődésem útja c. írásában így fogalmazta meg ars poeticáját: „A zenekedvelő bécsiek felüdülést várnak az operettől a mindennapi fáradozásuk után, nem pedig mély problémákat. Azt az örömöt várják tőle, amely elfog minden jó kedélyű, ártatlan lelkű embert, ha kellemes muzsika cseng a fülébe, s annak ritmusa hasonló rezdüléseket kelt lelkében is… Az operettszerző nem írhat spekulatív, lélekmarcangoló zenét; egyszerűnek, népiesnek kell maradnia. Ez bizony nehéz – nehezebb, mint általában hinnők. Nem szabad többet akarnia, mint azt, hogy operettszerző legyen, ám óvakodnia kell a banalitástól és nem szabad csorbát ejtenie muzsikusi méltóságán.”

A március 8-i előadás a MindenüttNő rendezvénysorozat része.

AZ ELŐADÁS HOSSZA SZÜNETTEL: KB. 150 PERC