
DIÓTÖRŐ
bemutató
NAGYSZÍNHÁZ
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt levő díszes dobozokban. Késve betoppan a gyerekek mókás keresztapja, Drosselmeyer bácsi, aki különleges, felújított játékokat hozott a zsákjában. Marikának megtetszik egy régi diótörő báb. A kislány az este izgalmai után új játékát ölelve alszik el a karácsonyfa alatt. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, a játékok életre kelnek, majd a szobát egerek népesítik be, élükön a gonosz Egérkirállyal. Diótörő herceg és barátai segítenek a lánynak, majd a hópihék országa után Tortavárba jutnak, ahol Cukorszilva tündér és Sütiséf úr a cukrász csapatával újabb és újabb csodás helyekre kalauzolja őket a varázslatos mesevilágban. Megindul a kalandok sorozata. Marika álmában, mint Mária hercegnő táncol Diótörő herceggel. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben, melynek végén újra együtt öleli egymást a család karácsony este.





Fotógaléria:
SZEREPOSZTÁS
Marika – Diletta Savini, Giordana Marzocchi
Diótörő – Mihail Bulgakov, Francesco Totaro
Drosselmeyer nagybácsi – Kalmár Attila
Frici, Marika testvére – Vincze Lotár
Anya és Egérkirálynő – Nyeste Adrienn
Apa és Sütiséf úr – Mihail Bulgakov
Szakácsnő és Cukorszilva Tündér – Letizia Melchiorre
Barbie hercegnő – Diletta Ranuzzi
Baltazár manó – Kiss Róbert
Egérkirály – Füzesi Csongor
Rózsaherceg – Graziano Bongiovanni
Kínai lány – Nier Janka
Arab lány – Miriam Munno
Spanyol lány – Csató Málna
ALKOTÓK
Zene – P. I. Csajkovszkij
Fény – Szabó Dániel
Bábok – Tóth Andrea, Kiss Attila Etele
Jelmez – Mihail Bulgakov
Vizuál – Madarász „Madár” János
Díszletterv, szcenika – Tóth Kázmér
Díszlet kivitelezés – Scabello
Társkoreográfus – Czár Gergely
Koreográfus – Mihail Bulgakov
Művészeti Vezető – Mihail Bulgakov
Igazgató – Pataki András
Próbavezető – Mihail Bulgakov
Művészeti titkár – Nyitrai Tímea
PR menedzser – Gáti Katalin Teodóra
Marketing munkatárs – Bocsi Petra
Műszaki vezető, ügyelő – Ilyés Róbert
Öltöztető – Csányi Ágnes
Ajánljuk még!

BÁNK BÁN
ERKEL FERENC

OLTALOMKERESŐK
FÁBIÁN PÉTER