Alföldi Róbert: A törleszkedésből mindig hiányzik a nagyság

– Bármilyen díszes is egy palota, a benne élőkkel ugyanolyan piti dolgok történnek, mint velünk. A nagyhatalmú emberek is csak prolik a hétköznapokban, mint bárki más. Szinte semmi sem változott a történelemben hétszáz év alatt. A törleszkedésből akkor is, most is hiányzik a nagyság. Ettől olyan groteszk Székely Csaba királydrámája, a Mária országa – mondta Alföldi Róbert rendező a darab bemutatója előtt tartott szerdai közönségtalálkozón a Reök-palotában.

Az idei évad utolsó bemutatóját tartják pénteken este a Kisszínházban, ami egyben ősbemutató is. Székely Csaba a Mária országa című darabot a Szegedi Nemzeti Színház felkérése írta, most mutatják be először.

A darab arra keres választ, mi történik, ha véget ér egy hosszú, stabil kormányzás és nincs megfelelő ember, aki innentől vezethetné az országot? Bár a történet több mint hétszáz éves, mit sem veszített aktualitásából.

A darab az ezerháromszázas évek végén játszódik, de hamar kiderül, olyan sok minden nem változott ennyi évszázad alatt sem. A történet szerint Nagy Lajos halála után teljes a zűrzavar, jön egy tizenéves kamaszlány, Anjou Mária, aki végül nem tudja irányítani az országot. Ekkor áll elő Zsigmond, aki azt állítja, ő képes erre. Végül ötven évig uralkodott.

– A darab erről az átmenetről szól, a rend és a rend közötti időszakról, mert mindenki rendet akar, de a saját rendjét – mondta a rendező.

Alföldi Róbert szerint Székely Csaba darabja attól nagyszerű, hogy szilárd történelmi alapokra épít egy bohózatot, amelyben minden szereplő tökéletesen hiteles, de a hatalomért való törleszkedés egy falusi lakodalommá teszi az egészet.

– Semmi sem változott azon, ahogyan a hatalmasok próbálnak uralkodni, ahogyan próbálják vezetni a népüket. Ezt önti az Erdélyben élő magyarok speciális nyelvezetébe Székely Csaba, ami a szó legnemesebb értelmében végtelenül szórakoztató.

A tragikus sorsú, lovasbalesetben nagyon fiatalon elhunyt Anjou Máriát alakító Menczel Andrea arról beszélt, hogy sok hasonlóságot fedezett fel az érző kamaszlány és önmaga között.

– Minden helyzetben jó vele azonosulni, ettől izgalmas számomra ez a szerep – mondta Menczel Andrea.

– Milyen érzés lehet, ha egyetlen szavammal el tudok indítani egy háborút? – kérdezte Botos Éva, aki meghívottként alakítja Mária anyját, Kotromanics Erzsébet régens királynét, aki valójában lánya helyett vezeti az országot.

Ő úgy látja, a hatalmasságok is ugyanúgy vannak összerakva, mint mi, apró hétköznapi gondokból, örömökből és bánatokból.

– Nagyon átmos ez a szerep az előadás végére, mert egyszerre kell cicáskodni és férfias döntéseket hozni egy olyan korban, amikor egészen más volt nőnek lenni, mint ma.

Borovics Tamás szerint neki egy dühöngő gyorsvonatra kell felugrania a darab elején, hogy azután folyamatosan száguldjon, miközben újból és újból összeomlik alatta a rendszer.

– Nem tudom eldönteni, hogy a káosz termeli ki a maga gazembereit, vagy a gazemberek csinálják a káoszt – mondta a Garai Miklós nádort alakító művész.

Alföldi Róbert szerint a darabban országok, emberek sorsa dől el úgy, hogy egyszerre véresen komoly a téma, de ugyanakkor nagyon is „profán a cucc”.

A darabban egy idő után maguk a szereplők is elveszítik a fonalat, akkora a kavarás, ezért Alföldi Róbert az előadás intenzitását helyezte előtérbe a rendezés során.

– Sűrű igazsága az egésznek, ha egy picit nyugodtabban tudnánk élni ebben az országban, akkor visítva röhögnénk ezen a királydrámán. Mi viszont bezártuk magunkat az elmúlt hónapok politizálásába, most viszont már fel kellene könnyíteni az életünket. Nem azzal törődni, hogy a felül lévők hogyan akarják meghatározni a mindennapjainkat, hanem a saját életünket kellene végre szépen élni.

A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.